Kiss Zoltán, a terror áldozata, eltűnt 1951 nyarán

Ki is volt Kiss Zoltán?

Egy igaz magyar ember, katonatiszt, férj, apa, akit hazavártak.

De 1951 nyarán eltüntették!

Azon a nyáron, a Balaton partján töltötte szabadságát családjával a honvédüdülőben, ahonnan kiképzési terv egyeztetésének ürügyével behívták a Honvédelmi Minisztériumba. Felült a Budapestre tartó vonatra és családja nem látta többé!

Valahol, valakik letartóztatták, igaztalanul megvádolták, majd kötél általi halálra ítélték, melyet egy tavaszi éjszakán végrehajtottak. Még a sötétség leple alatt, hogy ne lássa senki hová temetik, elföldelték mártír társai közé. Családja évekig azt sem tudta, él e vagy meghalt, hivatalosan sosem értesítette őket senki Kiss Zoltán kivégzéséről. 1956-ban a forradalom alatt tudták csak meg nem hivatalosan, hogy már nem él a családfő!

Ki is volt Kiss Zoltán?

Kiss Zoltán 1938-ban

Egy név a névsorban?!

Az elemi iskolai névsorban, ott ahol még mindenkinek lejegyzik a nevét.

A Szekszárdi Reálgimnázium névsorában, ahol még többek neve volt beírva az övé mellett. A Soproni II. Rákóczi Ferenc Honvéd Főreáliskola cögerei között, ahová csak keveseknek sikerült bejutniuk. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia akadémikusai között, ahová csak azok kerülhettek be, akik megfeleltek a magas követelményeknek.

Fiatal hadnagyként a felállításra kerülő ejtőernyős kiképző keret tagjai között, ahová csak a legelszántabb és a legrátermettebb tisztek kerültek be 1938-ban, szám szerint mindössze négyen az egész országból. Megtaláljuk 1940-ben az Erdélybe bevonuló ejtőernyősök között is.

Az égő Savoya -1941.04.12.

Szerepel a neve az 1941 júniusában megjelent Honvédségi Közlönyben a hadi kitüntetésben részesültek között. Mindezt azzal érdemelte ki, hogy 1941 áprilisában élete legnehezebb kihívásával kellett szembenéznie. Ott állt a Veszprém-Jutaspusztai repülőtéren, előtte a lehuzant, még izzásban lévő Savoya repülőgép maradványa, benne a felismerhetetlenségig összeégett bajtársakkal. Égett hús és lőporszag töltötte be a levegőt, a halál szaga terjengett mindenütt. A vezérgépben a bajtársain kívül a zászlóalj legendás parancsnoka, vitéz Bertalan Árpád is életét vesztette. A gépben elégett a harcparancs, a térképek, a légi fotók, egyszóval minden felderítési adat, csak a saját szakaszparancsnoki jegyzeteire támaszkodhatott. Át kellett vennie a parancsnokságot, a sokk hatása alatt lévő katonáiba lelket kellett öntenie, akik látták bajtársaik szörnyű tűzhalálát, először szembesültek a fiatal büszke ejtőernyősök a háború valóságával. Lelket vert az emberekbe, harcba vezette őket, megtették a kötelességüket, amit a Haza megkövetelt, két fő kivételével mindenkit hazahozott Pápára.

Az ejtőernyős tiszti kiképző keret, balról jobbra: Majtényi Imre, Tassonyi Edömér, Bertalan Árpád, Pataky Géza, Kiss Zoltán

1942-ben ismét szerepel a neve egy névsorban, a keleti frontra indulok között. Harci tapasztalatszerzésre vezényelték ki az ejtőernyős tiszteket és tiszthelyetteseket kis csoportokban a Donhoz néhány hónapra. Az 1. páncélos hadosztályhoz osztották be század parancsnoknak, a harctéren ismét kitűnt bátorságával, egy páncéltörő század vitéz vezetéséért másodszor is kitüntetik.

1944 szeptemberében is egy névsor élén áll a neve század parancsnokként. Nagyvárad környékén próbálja feltartóztatni az előre törő szovjet és az átállt román csapatokat. De ez csak ideig-óráig sikerül könnyű gyalogsági fegyverzettel, páncéltörő fegyverek nélkül nem sok esélyük van az előrenyomuló szovjet tankokkal szemben, de kitartottak.

Kiss Zoltán eje. százados (Kertai Zalán festménye)

Legközelebb a tiszafüredi hídfőállásnál említik meg a nevét, itt is az utóvéd szerepét látják el az ejtőernyősök. Kiss Zoltán látva a gyalogosan visszavonuló lövegeiket hátrahagyott rohamtüzéreket, úgy döntött, ezt nem hagyhatja. Maga mellé vette a lövegek vezetőit és visszament velük a faluba, ahonnan három rohamlöveget még ki tudtak hozni! Ez sem volt elég a túlerőben lévő szovjet csapatok megállítására, így ismét kénytelenek voltak visszavonulni egészen Budapestig.

1944 novemberének utolsó napjaiban Kiss Zoltán neve ismét egy névsor élén áll. Az 1/I. ejtőernyős zászlóalj parancsnokságával bízták meg, mellyel napokon belül már Kéthelyt kellett visszafoglalnia. Ejtőernyős katonáival nagy vérveszteségek árán sikerrel visszaverték az oroszokat.

Az Ipoly-Garam menti harcokból is kiveszi a részét, ott kerül hadifogságba. 1945. január 5-én Ógyala mellett fut bele a ködben a szovjet csapatokba, így kerül fel a neve a hadifoglyokat számon tartó névsorba.

Az újonnan megalakuló demokratikus honvédség soraiba a jászberényi hadifogolytáborban jelentkezik, itt is felírják a nevét egy névjegyzékbe.

Az új hadseregben különböző beosztásokat tölt be 1946 novemberéig, akkor létszámfelettiként nyugállományba helyezik. Majd másodrendű állampolgárként B listára kerül!

1948 novemberében szükség volt a szaktudására, az ismét felállításra kerülő ejtőernyős századnál, így előbb a Honvéd Nevelőtiszti Akadémiára vezénylik, ahol a hallgatók között szerepel a neve. 1948 decemberében karácsony előtt egy nappal vezénylik Szolnokra az újonnan megalakult ejtőernyős századhoz, ahol előbb század, majd miután zászlóaljjá fejlődik az egység, zászlóalj parancsnokként 1949 novemberéig szerepel a neve az állománytáblán. 1949. november 15-én kerül átvezénylésre a Honvéd Killián György repülő hajózó tiszti iskolára ejtőernyős szolgálat vezetőnek, letartóztatásáig ezt a beosztást látja el.

Az utolsó névsor, melyben még életében szerepel a neve, az ellene és társai ellen koholt vádak alapján kreált koncepciós perben a vádlottak között. Aki akkor a hatalomnak útjában állt, azoknak nem sok jót ígért a tárgyalásnak nevezett színjáték.

Kiss Zoltán akkor a hatalom útjában állt!

Így az ellene igaztalanul felhozott vádakban bűnösnek találták és 1952. április 10-én kivégezték a hivatalos jelentés szerint.

Negyven évig a neve nem szerepelt semmilyen névsorban, még a temetőjében sem, még az emléküket is el akarták tüntetni mindazoknak, aki nem feleltek meg az elvárásaiknak, akik nem hajoltak meg előttük.

Kiss Zoltán nem hajlott meg! Ezért a kivégzetteket haláluk után álneveken szerepeltették mindenütt. Így a mai napig nem tudjuk biztosan, pontosan hol nyugszik a 301-es parcellában!

Nem feledtük el Kiss Zoltánt!

A rendszerváltás lehetőséget adott az igaztalanságok felülvizsgálatára.

Kiss Zoltán százados ítéletét a Budapesti Katonai Bíróság 1990. április 28-án kelt ítéletével semmisnek nyilvánította!

Kiss Zoltán emléktáblája Pápán

A Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottság javaslatára a Honvédelmi Miniszter a 102/1991. számú parancsában néhai Kiss Zoltán századost rendfokozatában megerősítette és egyben előléptette alezredessé.

Az ember neve életében és élete után több helyen lejegyzésre kerül. Arra, hogy éppen mikor és hol, milyen névsorban említik meg a nevünket arra több – kevesebb befolyásunk van életünkben. Vannak névsorok, amelyeket mi magunk választunk, de sokszor a történelem viharában semmilyen ráhatásunk nincs arra, hogy éppen mikor, hol jegyzik le a nevünket.

A fenti életutat végigolvasva mondhatnánk, hogy Kiss Zoltánnak nem volt szerencséje. A magam részéről azt gondolom, Kiss Zoltánnak abban a korban nem sok választása volt. Már gyerekkorától katonának készült, egyenes gerincű magyar tisztnek nevelték, akinek a Haza volt az első. Nem csak szemlélője, de az eseményeket befolyásoló tevékeny részese lehetett az elvett magyar területek visszafoglalásának, parancsnoki beosztásban.

Az elvesztett háború után levethette volna az egyenruhát. De nem tette, katonának készült és az is maradt, tovább akarta szolgálni a hazáját. 1945-ben még nem tudhatta, milyen idők jönnek, még bízott a szebb és jobb jövőben Ő is, mint sokan mások.

De csak a sötétség ege borult Hazánkra az ötvenes években. Egyenes, szókimondó természete mellé nem épp jó ajánlólevél volt „Horthysta” katonatiszti múltja.

Az 1950-ben meginduló tisztogatásnak nevezett terror céltáblájának a közepébe került, így nem kerülhette el végzetét, bár egykori ejtőernyős tiszttársai közül Ő volt az egyetlen, akit kivégeztek.

Kiss Zoltán fia: Kiss Bódog Zoltán és Gáll Gábor (2012)

Kiss Zoltánnal példát statuáltak, a megfélemlítés eszközévé vált!

Kiss Zoltán mártír lett a szabadság oltárán!

Emlékét nem feledjük!

Gáll Gábor
MEBSZ Kegyeleti Bizottságának elnöke

2021. február 20.